MEGVÁLTOZOTT TURIZMUS SZOKÁSOK LAS VEGASBAN

Bár maga a város a kaszinók miatt lett híres és látogatott az elmúlt évtizedekben alaposan megváltozott az idelátogatók összetétele és természetesen az is, hogy miért utaznak oda.

Egy tanulmány szerint mindösszesen az évente Las Vegasba látogató közel 40 millió turista 9%-a érkezik kizárólag a kaszinózás céljából, és míg egy évvel ezelőtt 87%-uk próbálta ki a szerencsejátékot, 2013-ban ez a szám már csak 80%.

Az „átlagos” Las Vegas-i látogató viszont több éjszakát tölt el a városban (3,6) mint régebben, házas és éves szinten kb. 40000 dolllárt (9 millió forint) keres, többségük negyven év feletti és fele-fele arányban érkezik vagy autóval vagy repülővel.

SZERENCSEJÁTÉK KONFERENCIA JALTÁBAN

Putyin bejelentése alapján a nemrégiben elfoglalt (visszafoglalt – a nem kívánt jelző törlendő) Krím-félsziget fejlesztése érdekében ott hozzák létre Oroszország ötödik szerencsejáték-zónáját.

Az orosz zónásítás egy látványos bukástörténet, az elmúlt 5 évben nemhogy bezárták volna a többször betiltott kaszinókat, hanem csak – hmmmm – átrendezték a piacot, és a kijelölt zónák közül mindössze egy, a kínai-orosz-koreai határon lévőről lehetett hallani. Nem is csoda, hiszen a több zóna többségében nemhogy infrastruktúra de áram is alig van.

Na, pont egy ilyen ökörség ez a Krím-félsziget ötlet:

Egyrészt ugye ki is fog a Krím-félszigetre utazni? Majd az orosz, mondják. Ez persze akár igaz is lehet, de a baj ott kezdődik, hogy azon oroszok akinek pénzük is van hozzá, azok szinte bárhová utazhatnak a világon játszani, sőt akár Moszkvában is megtalálják azokat a helyeket, ahol kockáztatni lehet. A kispénzű oroszok pedig egész egyszerűen kispénzűek, tehát nem tudnak eltartani egy kaszinót.

A második probléma az odautazás. A maláj utasszállító lelövése után ember (turista) legyen a talpán, akit rá lehet beszélni, hogy önszántából arrafelé repüljön.

A harmadik probléma a bizonytalanság. Bár az oroszok elég erősek és a Krím-félszigeten nyugalom van, DE azért ez mégiscsak egy minimum vitatott hovatartozású terület. Ki a fene fog ide pénzt befektetni?

Mivel az orosz hatóságok nem hagyják magukat az észérvektől befolyásolni, augusztus végére befektetői konferenciát szerveznek Jaltába (a háromhatalmi egyezmény mintájára) hogy segítsék azokat, akik ide akarnak szerencsejáték-paradicsomot létesíteni.

Ha nem lennének alapvetően beszariak, akkor szerkesztőségünk szívesen küldene ki tudósítót,hogy beszámoljon erről a minden bizonnyal jelentős eseményről, de legalábbis napozzon egy kicsit a kalasnyikovok árnyékában.

VIDÉKI KASZINÓK – A MAGYAR SZERENCSEJÁTÉK – IPAR KÖZELJÖVŐJE

Kicsit az „uborkaszezonnak” is köszönhetően, megint a szerencsejáték-iparral van tele a sajtó, nevezetesen a vidéki kaszinókoncesszió híre borzolja az idegeket.

Kezdjük az elején. 2011-ben a kormány először ötszörösére emelte a játéktermek adóját, majd 2012-ben egy törvénnyel betiltotta a koncessziós kaszinókon kívül a pénznyerő automaták üzemeltetését. Egy egész iparágat szüntetett meg alig egy hét alatt. A gyorsaságot egyrészt nemzetbiztonsági okokkal magyarázták, de szerintünk az igazi ok a „józan ész” (ha van ilyen egyáltalán) volt, hiszen ha több időt hagyott volna a kormány, akkor nem tudja a tiltást végrehajtani. A tiltás után a pénznyerő automaták üzemeltetői, – akik előszeretettel nevezték magukat kaszinósoknak – a lehető legrosszabb formában és a legrosszabb üzenettel kezdtek el kampányolni.

A tiltás óta eltelt közel egy év bebizonyította, hogy nincsenek elvonási tünetek, nem lett több ezer illegális automata (a sajtó 2012 októbere óta három fekete játékautomatáról számolt be) nem növekedett az internetes üzemeltetők forgalma (ráadásul az egyik legnagyobb üzemeletető bwin ki is vonult a magyar piacról azzal az indokkal, hogy nem éri meg itt hirdetni, inkább a minőségi játékosokra kell koncentrálni). És a „zemberek” sem tüntetnek, nincsenek zavargások, jelszavak. Aki játszani akar az – igaz kevesebb helyen – de játszik.

A közelmúlt után beszéljünk a jelenről, illetve a címben beharangozott közeljövőről.

A kormánynak a játékautomata-tiltás közel 20 milliárd forint adókiesést jelentett, amelynek ugyan egy részét pótolta a kaszinók megnövekedett forgalma utáni szintén megnövekedett adóbevétel és az állami internetes szerencsejáték beindítása (a pontos összeg csak az év végén derül ki), de a bevétel egy része mégis hiányzik. 2014-ben lejár a két budapesti, 2015-ben pedig a soproni kaszinó koncessziója. Itt az idő (akármelyik párt is nyeri a 2014-es választásokat), hogy az új koncessziók előkészítése elkezdődjön.

Sokmindent nem lehet tudni a kormány terveiről: volt itt már szó mindenről vidéki „III-as” típusú kaszinók (eddig a törvény ún. I-es és II-es típusú kaszinókat különböztet meg). Az I-es kategória a megakaszinó, mint az EuroVegas, vagy a „szépemlékű” sukorói koncesszió, míg a II-es kategória a jelenleg üzemelő három kaszinó, amelyek csökkentett koncessziós díjjal üzemeltethetnek egy-két játékasztalt és maximum 100 pénznyerő automatát. Volt már arról is szó, hogy a Szerencsejáték Zrt. nyit majd vidéki koncesszió nélküli kaszinókat, meg még sok más forgatókönyv is felmerült.

Az ittapiros véleménye szerint nem az számít, hogy ki mit nyilatkozik, hanem, hogy akár tetszik, akár nem lezárult egy korszak a magyar szerencsejáték-ipar történelmében. Nem lehet többé kaszinónak nevezni azt, ami nem az, nem fordulhat elő még egyszer az, hogy ilyen kevés adótartalommal ilyen magas profitrátát érjen el mindenféle korlátozás nélkül gyakorlatilag bárki, illetve, hogy olyan emberek üzemeltethessenek játékautomatákat, akik rendes országban még BKV-bérletet sem tudnának venni.

A Magyarországnál régebbi piacgazdaságok, szinte mindegyike nagyon szigorú és korántsem liberalizált módon engedik meg, hogy vállalatok szerencsejáték-tevékenységet folytassanak, azért mert ez „veszélyes üzem” nemcsak azért, mert pénzről van szó, hanem azért mert valós társadalmi veszélyeket is magában hordoz. Az üzemeltetőknek önmérsékletet kell tanúsítani sokszor a rideg gazdasági érdekeikkel szemben is. Ezt a döntést pedig nem mindenki képes meghozni, ezért válogatni kell, ilyen-olyan szempontok alapján. Persze a legegyszerűbb azt mondani előre, hogy mutyi lesz. Jelen pillanatban semmit nem lehet tudni (valójában) a szabályokról. Jó politikai kapcsolatokkal rendelkező forrásaink szerint a kérdés a Fideszen belül sincs eldöntve, és vannak ennél nagyobb prioritások is.

Általánosságban és konkrétan is ki lehet jelenteni: nem eszik olyan forrón a kását!
A mostani hírek, nyilatkozatok inkább hasonlítanak egyfajta előzetes belharcra a piac önjelölt újraosztói között, mintsem valós történésekre. Amennyiben a kormány koncessziós pályázatokat akarna kiírni, azt meg kell hogy előzze egy törvénymódosítás, új végrehajtási utasítás, pályáztatás (amely lehet nyílt, vagy meghívásos alapú), koncessziós döntés (melynek során kötelezően vizsgálják a jelentkezők nemzetbiztonsági kockázatát) engedélyezési eljárás, és ez mind-mind idő.

Meglátjuk… és természetesen beszámolunk.

KÖLCSÖNKENYÉR NEM JÁR VISSZA

Igen kellemes hírrel szolgált egy perben az a bíró, aki szerint a 10600 dollárnyi kölcsönt (2,5 millió forint) nem kell visszafizetni, hiszen azt szerencsejátékra adták, tehát erkölcstelen.

A hír valószínűleg sokkolta a kölcsönadót, de ami még furcsább, hogy mit fognak szólni a bankkártya cégek, hiszen a kreditkártyával való játék is maga egyfajta kölcsön.