Bombaként robbant bele a poszt október 23-i magyar közéletbe, hogy a két fideszes honatya alapvetően megváltoztatná a kaszinónyitási feltételeket hazánkban.

A törvénymódosítás (megszavazása esetén) létrehozna egy újabb kategóriát, a megbízható szerencsejáték szervezőt, akikkel az ágazati miniszter (nagy valószínűséggel Varga Mihály) akár koncessziós pályázat nélkül is köthet koncessziós szerződést, sőt ezek a megbízhatóak, akár 5 kaszinót (egységet) is nyithatnak.

Természetesen nem úgy kell elképzelni a “megbízhatóvá” válást, hogy az említett film analógiájaként, majd Varga Mihály pénzügyminiszter fogja ezt a kérdést feltenni a jelentkezőknek, szépen le van írva, hogy mitől lesz valaki megbízható szervező:

“„30. Megbízható szerencsejáték-szervező: az a szerencsejáték-szervező, valamint annak többségi tulajdonosa, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011 . évi CXCVI. törvény 3 . § (1) bekezdés 1 . pontja szerinti átlátható szervezet, és

a) valamennyi közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és egyszer sem esett harminc napot meghaladó késedelembe;

b) egyik bankszámláján sem volt azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene végrehajtási eljárás ;

c) a működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna ;

d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon ;

e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte .”

Nos ennek a feltételrendszernek elvileg akár sokan meg is felelhetnek, mondjuk érdemes pontosítani, hogy a koncessziótulajdonos “átlátható” legyen, azaz:

“1. átlátható szervezet:

a) az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;”

Persze a fenti kritériumoknak akár a legegyszerűbb játékterem is megfelelhet, és akár a legrégebbi játékkaszinó se felelhet meg. A lényeg, az, hogy ezeknek a “megbízhatóknak” akárkik is legyenek mégiscsak pályázniuk se kell és puff akár 5 kaszinót is nyithatnak. érdekes kérdés, hogy a szabályzás elvileg lehetővé teszi azt is, hogy a koncesszió tulajdonosa európai adóparadicsomban legyen (Ciprus, Luxemburg, sőt akár az Egyesült Királyságban is, ahol vannak olyan cégformák, amelynek a tulajdonosi szerkezet a legkevésbé se átlátható, stb.)

Az állami játékkaszinó(k)ra természetesen ez nem vonatkozik, hiszen ők akár koncesszió nélkül is üzemeltethetnek játékkaszinót, tehát elvileg a Tropicana-nak nem kell aggódnia. Nagy gondban nem lehet se a Las Vegas Casino se a soproni kaszinó, hiszen mindkettő rendelkezik 10 éves múlttal és (merjük remélni) nem indítottak ellenük felszámolási eljárást. Legyünk őszinték, az se nagyon valószínű, hogy víztársulat fog kaszinót üzemeltetni.

A lényeg azonban az, hogy a törvény indoklása arról beszél, hogy azért jó a megbízható, mert így akkor a koncessziós díj kétszeresét fogják fizetni, viszont maga a törvény azt tenné lehetővé, hogy a koncessziós díjat levonják a játékadóból, tehát az állam nettó sokkal rosszabbul járna így.

Egy példa: tételezzük fel van mondjuk egy budapesti második kategóriás játékkaszinó, ami jelenleg fizet évente 500 millió forint koncessziós díjat és 30% játékadót (a vicc kedvéért tételezzük fel, hogy ez mondjuk 1 milliárd forint). Nos amennyiben ezentúl 1 milliárd forint koncessziós díjat fog fizetni, de azt rögtön le is írja az adójából, akkor az állam pont 500 milliót veszít a bolton.

A törvény benyújtása arra utal, hogy elindult valami mozgolódás és akár még idén kiírhatják a koncessziókat – vagy legalábbis elkezdhetnek tárgyalni a dologról, hogy ki és hány kaszinót akar üzemeltetni Magyarországon.

Mi tudósítunk….

a törvényjavaslat teljes szövege itt olvasható